A technológia alapjában véve egy olyan elosztott adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló lista nyilvántartását végzi, a hamisítást és módosítást kizáró módon.

Az Európai Parlament (EP) 2016-ban kiadott virtuális fizetőeszközökről szóló állásfoglalásában elismerte és azonosította a technológiában rejlő lehetőségeket, mely szerint alacsonyabb költségekkel, felgyorsítja, decentralizálja, automatizálja és standardizálja az adatközpontú folyamatokat, mely tulajdonságaival alapvetően megváltoztathatja az eszközök átruházásának és a nyilvántartások vezetésének módját.

Következő 2018. október 3-ai állásfoglalásában az EU a blockchain ökoszisztéma alapjait, kulcsfontosságú területeit is meghatározta, úgymint az önrendelkezés lehetőség, a megbízhatóság, intelligens szerződések alkalmazása, a közinfrastruktúra fejlesztése, illetve egy új alternatív beruházási eszköz, az ICO (Initial Coin Offering) megjelenése, ami tulajdonképpen a közösségi finanszírozásnak egy új módját jelenti. Az EU nézete szerint az innováció számos információtechnológiai újítást hozott és a jövőben sok új felhasználási területet érinthet a különböző iparágakban: energiaipar, közlekedés, egészségügy, élelmiszeripar, oktatás, kreatív ágazatok és szerzői jog, különös tekintettel a pénzügyi szektorra. Egy PWC által készített tanulmány szerint (Fintechvilága) EU-s szinten komoly szándék és támogatás a technológia minél szélesebb körű hasznosítására. A vállalatvezetők többsége szerint a BC technológia üzleti felhasználása egyértelműen versenyelőnyt jelent, és még a pesszimisták szerint sem hagyható figyelmen kívül.

H.R.