A vis maior fogalmát a magyar Polgári törvénykönyv (Ptk.) ugyan nem határozza meg, de a szerződések teljesítésére és nem teljesítésére a vonatkozó rendelkezések az irányadók. Eszerint a szerződésszegéssel (nem teljesítéssel, késedelmes teljesítéssel) okozott károk megtérítésének kötelezettsége alól akkor mentesülhet a fél, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, elháríthatatlan, kényszerítő jellegű, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény (vis maior) okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy az ezáltal okozott kárt elhárítsa. Tipikusan ilyen, ellenőrzési körön kívüli esetek a természeti csapások, valamint a járványok is.

Alapvetően a szerződéses kötelmeket teljesíteni kell, a felek csak kivételes esetben szabadulhatnak szerződéses kötelezettségeik alól. Ha valamely szerződő fél – egy külső körülményre való hivatkozással – nem képes teljesíteni, elsődlegesen azt szükséges vizsgálni, hogy maga a felek közötti szerződés szabályozza-e a felmerült külső körülmény esetét és jogi következményeit. Ha a szerződés tartalmaz erre vonatkozó érvényes kikötést, akkor a feleknek elsődlegesen az abban foglaltakat kell követnie. Ha azonban a szerződés nem tartalmaz vis maiorra vonatkozó szabályokat, vagy azok túl általánosak akkor a jogkövetkezmények megállapítása mindig egyedi mérlegelést igényel.

A szerződéses jogviszony sorsát a leggyakrabban az alábbi kikötések tehetik kiszámíthatóbbá vis maiorra való hivatkozás esetén:

  • az egyik fél vis maiorra való hivatkozása esetén a másik fél egyoldalúan felmondhatja a szerződést;
  • a szerződés bizonyos kötelezettségeinek teljesítését vis maior esetén a felek felfüggesztik, vagy annak módját megváltoztatják, akár egy alternatív teljesítési mód által;
  • a teljesítés határideje meghosszabbodik;
  • lehetőség nyílik, vagy kötelezettség merül fel a szerződéses feltételek újratárgyalására;
  • vis maior esetén főszabályként mindenki maga viseli az elszenvedett kárait, de szűk körben van gyakorlat a károk viselésének akár teljes áthárítására is.

Amennyiben a szerződés nem tartalmazott a vis maior esetére történő rendelkezéseket, úgy a Ptk. által rögzített jogkövetkezmények a következők:

  • mentesülés a kártérítési kötelezettség alól
    • ha az említett körülmény a vírussal közvetlen összefüggésbe hozható, következményei észszerűen elvárható intézkedésekkel sem elháríthatóak, és az a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, tehát ha a szerződés megkötésének időpontjában a koronavírus-járvánnyal és annak a konkrét esetben felmerült következményeivel még nem lehetett számolni.
  • szerződés megszűnése lehetetlenülés miatt
    • Ebben az esetben a felek kötelesek elszámolni egymással, azaz a teljesítés lehetetlenné válása előtt nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell téríteni, a pénzbeli előlegek pedig visszajárnak.
  • szerződés tartalmának bíróság általi módosítása

 

Felhívjuk figyelmüket, hogy minden eset egyedi mérlegelést kíván, így további tanácsért keressen minket!